– Itt írja alá, anyuka!

– Persze, persze!

És már ott is a név az évkezdéssel kapcsolatos sokadik papíron a szeptemberi szülői értekezleten. Pedig van egy olyan téma, amelynél nem árt az elővigyázatosság: ez pedig a gyerekek fotóinak felhasználása. Ugyanis még a legtudatosabb szülők is sokszor reflexszerűen írják alá a beleegyező nyilatkozatot, és a gyerekközpontú iskolák is hibázhatnak.

A családi környezet után az óvodában, iskolában készül a gyerekekről a legtöbb fotó és videó, az intézmények feladata (lenne), hogy ezeket a lehető legbiztonságosabb módon osszák meg a szülőkkel. És lehetőleg csak velük, bármilyen csábító is a lurkók boldog arcával megmutatni a leendő kiscsoportosok/elsősök szüleinek, micsoda pompás közösség várja őket. Jó lenne, ha az érintett felek együtt szabnák meg ennek a kereteit és határait.

Sokat elárul arról, kinél hol a határ, hogy a szülő egyébként mennyi betekintést enged a családja életébe. Jelenleg Magyarországon általában háromféle szülői hozzáállás jellemző a gyerek fotóinak közlésekor:

• van, aki csak úgy szórja a Facebookjára vagy nyilvános Instagramjára a gyereke fotóit, akár arccal is;
• vannak az eggyel óvatosabbak, akik csakis zárt közösségi oldalon, a legszűkebb ismerősi körnek mutatják meg a gyerekük arcát;
• és vannak a teljes fotózárlatot elrendelő szülők, akiknél a legnagyobb kilengés az a fajta fotó, ahol gyerekük nem felismerhetően látható.
• Influenszeranyukák és más internetes megmondóemberek körében időről időre fellángol a vita arról, hogy a három stratégia közül melyik a helyes.

Bármelyik is, két apróságot mindenképp érdemes megfontolni az otthoni szabályok kialakításakor:

• az egyik az a közhelyszerű tény, miszerint a digitális lábnyom nem tűnik el (követhető, kereshető, letölthető és osztható), az internet nem felejt, és nem csak kedves, jószándékú emberek terepe. Elég sok az elrettentő példa, mi minden történhet a neten a gyerekfotókkal és általában a felhasználók magánéletével;
• Németországban már évekkel ezelőtt több tartományi rendőrség adott ki olyan határozott felhívást, miszerint: „Kérjük, fejezzék be a gyerekük fotójának mindenki számára hozzáférhető posztolását a Facebookon és hasonló helyeken!” Erre például érdemes rákattintani, még alapfokú nyelvtudással is jól értelmezhető.

Vegyük azt a kiberbiztonsági szempontból ideális helyzetet, amikor a szülő a harmadik kategóriába tartozik: óvatos, nem posztolgatja a gyereke fotóit sehova. A szeptemberi szülői értekezleten aztán azzal az ellentmondásos helyzettel találja szembe magát, hogy csemetéjének az óvodája vagy iskolája nem olyan, mint ő, és az ott készült fotók nyilvános megosztásával veszélyeztetné a gyereke digitális biztonságát. Mit tehet ilyenkor?

Nem kötelező aláírni

„Általános adatvédelmi jogszabályok vonatkoznak erre a területre is (ezt a GDPR, az EU egységes adatvédelmi rendelete tartalmazza), nincs rá külön hazai törvény – magyarázza Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza. – Érdemes azért megjegyezni, hogy a polgári törvénykönyv szerint személyiségijog-sértésnek minősül és sérelemdíjat is lehet követelni akár, ha valakit a hozzájárulása nélkül fényképeznek le.”

Ha egy szülő nem szeretné, hogy a gyereke fotója megjelenjen az óvoda vagy az iskola által kezelt nyilvános felületeken, azt meg pláne nem, hogy a fotót az intézmény kiadja másnak, joga van nem hozzájárulni ehhez, és az adatvédelmi jogszabályra hivatkozva nyugodtan mondhat nemet. Akár akkor, amikor a szeptemberi első szülői értekezleten az orra alá dugnak egy erről szóló papírt. Emiatt a gyereket nem érheti semmilyen negatív megkülönböztetés vagy hátrány.

Elvileg.

Értesültünk olyan esetről, amikor egy Budapest-közeli település óvodájában a szülők szóban azt az infót kapták az óvónőtől, hogy ha nem járulnak hozzá a fotók közléséhez, „el lehet menni máshova” – feltehetően azért, mert jó reklám az ovinak a Facebook-oldalán megjelenő sok boldog gyerek.

A TASZ munkatársa pedig olyan esetről számolt be, amikor a szülők nem járultak hozzá, hogy a gyerekükről fotók készüljenek egy iskolai rendezvényen, ezért az iskola úgy döntött, hogy a gyerek nem vehet részt rajta. „Ez jogellenes kényszerönkéntesség. A gyereket nem érheti hátrány amiatt, hogy a szülők éltek a jogaikkal” – magyarázza Remport Ádám. Az iskola más, kevésbé drasztikus és kirekesztő megoldást is találhatott volna: például, hogy egy pár perces szerkesztéssel a fotó közzététele előtt elhomályosítja az érintett gyerek arcát vagy egy digitális matricát tesz rá.

A későbbi félreértések elkerülése végett a jogász szerint a legszerencsésebb az lenne, ha az óvoda vagy az iskola az év elején tisztázná a szülőkkel, hogy tervei szerint hányféleképp, milyen élethelyzetekben használná fel a gyerek fotóit az év folyamán, a szülőnek pedig lehetősége lenne egyenként mérlegelnie a helyzeteket és – mondjuk – ikszelgetnie.

Többcsatornás kommunikáció egymás magánéletének megismerésével

A másik probléma a pedagógus és a szülő közötti kapcsolattartás mikéntje, vagyis, hogy a kommunikáció időnként túl sok csatornán zajlik: ovis levlista, sulis levlista, zárt szülői Facebook-csoportok, sms-ek, és persze jó, ha a pedagógusok Messengeren is megvannak, ha este 10-kor jut eszébe a szülőnek egy kérdés a másnapi jelmezversenyről. Két gyerekkel ez minimum négy szorosan követendő felület – plusz ott van még az edzés/a zeneiskola/a nemezelő szakkör kommunikációs platformja –, több gyerekkel beszorozva ez már rémesen sok követendő felület. Ráadásul így a szülő és a pedagógus is joggal érezheti, hogy gyakran lépik át a magánszférája határát.

„A legtöbb esetben pedagógus és szülő csak az intézményi kommunikáció miatt kapcsolódik a közösségi médiában, ezáltal mindkettő önkéntelenül betekintést enged a magánéletébe. Ebből fakadóan ugyanezen a csatornán akár a munkaidőn túl, az esti órákban is keresik a szülők a pedagógusokat”

– magyarázza Vörös Zsuzsa, aki addig gondolkodott az óvodai pedagógus és szülő közötti kommunikáción, míg meg nem született a kidea nevű alkalmazás ötlete. Társával olyan alkalmazást szerettek volna, amellyel nem a személyes terét használja az óvodapedagógus a kapcsolattartásra: „Így ha látja, hogy a kideán keresztül érkezett üzenete, eldöntheti, hogy tud-e azzal este foglalkozni, vagy majd csak másnap reggel a munkaidejében.” Külföldön már léteznek hasonló alkalmazások, örömmel zárkóztatnák fel a hazai óvodákat is.

Egy magyar startup ötlete felváltaná az összes csatornát

A kis startup két év szakmai fejlesztés után egy zárt, kommunikációs felülettel és alkalmazással rukkolt elő, amit a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának szakmai támogatásával fejlesztettek ki óvodáknak és bölcsődéknek. Egy GDPR-kompatibilis és a kiberbiztonság terén is erős lábakon álló rendszerben gondolkodtak, ami felválthatná az összes többi online felületet.

„Fontos, hogy a gyerekekről készült tartalmak ne legyenek hozzáférhetők jogosulatlan harmadik fél számára. A kidea rendszerére nem regisztrálhat bárki, szigorúan meghívásalapú, a fotók a szülők tulajdonában maradnak, és ők rendelkeznek felette – magyarázza Vörös Zsuzsa.

– Nem árt tudatosítani, hogy a jelenleg széles körben használatos kommunikációs csatornák bár ingyenesnek tűnnek, de a személyes adatainkkal fizetünk a használatukért. Ez a gyerekek esetében különösen aggályos.”

A tavalyi, 5 óvodával futó pilot évüket sikeresnek látják, mostantól élesben folytatják az érdeklődő intézményekkel. A pilot programot lezáró felmérésükben 60 szülő vett részt, akiknél kimondottan biztató eredményeket mértek. A szülők 77 százaléka szerint egyszerű használni a kideát, 75 százalékuk ítéli biztonságosabbnak, hogy zárt rendszeren keresztül osztják meg a gyerekeikről készült tartalmakat. 85 százalékuk örül, hogy fontos az intézményüknek a gyerekek digitális biztonsága. Érdekesség, hogy a szülők 75 százaléka állítja, hogy jobb lett a kommunikáció az óvodavezetővel, 77 százaléka pedig időt takarít meg azáltal, hogy egy felületen keresztül tartja a kapcsolatot az óvodapedagógusokkal. A pedagógusok 89 százaléka mondta azt, hogy amióta a kideán keresztül tartják a kapcsolatot a szülőkkel, úgy érzik, jobban tiszteletben tartják a magánéletüket. A kideát nemrég beválogatták az Edison Platform 100-as listájára, a startup munkatársai mindezt fontos elismerésnek tartják.


Cikk forrása: https://telex.hu/eletmod/2022/09/06/online-adatbiztonsag-a-gyerekek-fotoinak-kozlesekor

Keresőszó: GDPR, Adat, Adatvédelem, Vagyonbank, Iskola, Óvoda, Fotó, Gyermekvédelem, Adatbiztonság, Gyermekvédelem